Gábriel katedrális

A sötét sziklakövekből épült templomépület erősen elüt zömök felépítésével a sugárút többi épületétől, mégis meghatározó jelképe annak. A vastag, erődszerű falak úgy húzódnak meg a magas házak között, mint egy másik kor barátságtalan hírnöke.
Alaprajza kereszt, tájolása keleti, ezért mintha kicsit féloldalasan állna a többi ház között. A látszólag véletlenszerű alakú és méretű építőkövek közé furcsamód egy késpenge sem férne be. A román stílusjegyeket mutató templom egyetlen tornya a főhomlokzat közepén emelkedik. Ezalatt található a fő kapu, ami az utca felé néz; egy fémekkel megerősített súlyos fa kapu, amin egy kisebb ajtó nyílik. A félkörívben záródó, bélletes kaput szigorú szobrok keretezik, de ezen kívül nem sok díszítés található falain. A kicsit lőrés szerű ablakok magasabban vannak, mint hogy el lehetne őket érni. Apró színes üvegezések foglalnak helyet bennük.

Belülről a hűvös és sötét. A magas mennyezet homályba vész. Galambok és denevérek repkednek a gerendák között. A kicsit ablakokon keresztül csak pár fénysugár döfi át a sötétet a vastag hengeres oszlopok között. Puritán, vaskos padok sorakoznak végig a szentélyig, ami szintén dísztelen. Az oltár mögött hatalmas kereszt alakú fa függ, amire az orosz ikonok stílusában festették rá a Krisztus groteszkül kicsavarodott, sovány, vérző testét.
Egy mellékfülkében találjuk a templom hírességét, egy fából faragott Madonna szobrot, ami állítólag gyógyító és csodatévő erővel bír. Az apró alakra fehér fátyol borul, ahogy egy kis szentségtartó szekrényben, gyertyák közt meghúzódik a sötét oldalkápolnában. A feketére sötétedett szobron a merev arcú Mária apró Jézust tart a karjaiban, minek vonásai már végképp lekoptak. Régi színes festékek nyomai tűnnek föl a fán.

Sokan térnek ide csodát várni a Madonna szobortól, az elkeseredettek temploma ez. Az ősi misztikum itt hideg és rideg, mégis kézzel fogható. Hit és a hit félelme lengi be a helyet.